Szeptember közepére már viszonylag kevesebb pár szervezi az esküvőjét a bizonytalan időjárás miatt. A szeptemberi déli napsütés már sokkal kíméletesebb tud lenni, mint egy forró júliusi napon, éppen ezért ilyenkor az az napi kreatív fotózás sem meríti ki a párokat és a fotóst. Regina és Tamás is pont így gondolta, amikor megkértek, hogy én fotózzam az esküvőjüket. Kockáztattak, de bejött a megérzésük. Igaz az esküvő előtti héten még esőt jósoltak a hétvégére, de a nagy nap közeledtével már nem volt kérdéses, hogy sütni fog a nap.
Kellemes csalódás volt számomra az esküvő minden tekintetben, ugyanis a finom elegancia és lazaság eszenciája sugárzott párról, és a helyszín is ideális választás volt egy romantikus szabadtéri szertartáshoz. Nem is kellett túlságosan messze menni, hogy a páros fotózás képeit elkészítsük, minden adott volt 50 méteres körzetben, hogy egy változatos sorozatot tudjak készíteni.
A szervezés nagy részét a pár maga végezte és a család, rokonok is jócskán be voltak vonva az apró-cseprő ügyek intézésébe. Tamás nagy Star Wars rajongó, így érthető, hogy az esküvő színvilága miért volt a fekete és a fehér. A sötét erők és a baljós árnyak ezúttal elkerülték az esküvőt, annak ellenére, hogy a szertartás alatt halk és sejtelmes kísérőzenék voltak hallhatók az epizódokból. Csak javasolni tudom minden jövendőbeli párnak, hogy ne féljenek a saját egyéniségüket kimutatni és akár az esküvőjük tematikájába is belecsempészni a hóbortjukat.
Laura és Bence egy ismerős ajánlása révén kerestek. Már az első levélváltáskor éreztem, hogy nem egy sima érdeklődésről van szó, hanem határozottan tudták, hogy mit is akarnak, ugyanakkor egy rendkívül visszafogott párt ismerhettem meg személyükben. Az időjárás áprilisban még szeszélyes tud lenni, de szerencsére kegyes volt hozzájuk az idő. Az esküvő előtti napon egy laza first look után készültek a páros fotók a Batthyány kastély parkjában, így másnap már egy kicsit lazábban mondták ki az igeneket. A nagy napot Szabó Zoli CM barátom vezényelte le, így semmilyen meglepetés nem ért, hiszen már többször volt alkalmunk együtt dolgozni. Összességében egy rendkívül jól megszervezett, fiatalos esküvőről láthattok most egy rövid tömör sorozatot.
Dórival, a mindig mosolygós fodrászlánnyal korábbi esküvők során már találkoztam. Még az esküvőjén is számított a jelenlétemre, de sajnos a kapcsolatuk az akkori párjával idő előtt véget ért.
Nagyon örültem, amikor 2 év múlva újra megkeresett. Az új szerelmével szeretett volna közös képeket készítetni évfordulójuk alkalmából. Ez a sorozat pedig már a második közös sorozat eredménye.
A fotózás helyszínének Teréz Anya kilátót szemeltük ki Zalaköveskút közelében, de előtte egy kis kitérőt tettünk a közelben található Ikarus busztemetőbe. Attila buszok restaurálásával foglalkozik, így ez a megálló majdnem olyan közel állt a szívéhez, mint Dóri szerelme.
A napot nem nagyon láttuk a sűrű felhőtől, pedig fülledt meleg idő volt. Szó szerint leizzadtunk (klíma hiányában) a busz belsejében készült képek során. Bíztunk benne, hogy a naplemente megajándékoz bennünket némi felhők alól kikukucskáló napsugárral, mert a panoráma csodás a kilátóról, de sajnos csalódnunk kellett. Viszont a fotózás eredményével most is nagyon elégedettek voltak Dóriék.
Mint esküvői szolgáltató nem sűrűn veszek részt nyereményjáték felajánlásban, de ezúttal kivételt tettem egy páros fotózás erejéig. Hogy miért? Mert a csapat, aki összeállt egytől-egyig jó arc. Remélem ezt a többi résztvevő szolgáltató is így gondolja rólam 😀A szerencsés nyertes Betti a barátjával érkezett a fotózásra, aki ugyan még nem jegyezte el, de a levegőben már ott volt a lánykérés gondolata. A szerelmes pár nagyon otthonosan mozgott a fényképező előtt, így nekem is sokkal több lehetőségem volt új dolgokat kipróbálni, amiben Ők is partnerek voltak. Az eredmény szerintem magért beszél…
Mindig nagy öröm számomra, ha a korábbi ügyfelek képei láttán mások is úgy döntenek, hogy rám bízzák életük fontos pillanatainak megörökítését. Még nagyobb elismerés, ha ezért képesek több mint 250 km-et utazni.
Így volt ez Anikó és Tamás esetében, akik Péteriből érkeztek hozzám, mert egy nagyon kedves barátaiknak is én készítettem korábban a jegyesfotókat. Ráadásul egy kellően érdekes és inspiráló fotó témával szolgáltak, ami nem volt más, mint a bringa. Életükben külön jelentése, jelentősége van a biciklinek, így szerették volna, ha pár kép erejéig a kétkerekű társaik is meg tudnának jelenni a fotókon. Már a levélváltásunk során elárultam nekik, hogy számámra is nagyon fontos életelem a kerkékpározás, így könnyen megértettük egymást és a a kezdeti izgalmakon is gyorsan túl tudtak lépni a fotózás során. Sajnos az időjárás nem igazán kedvezett számunkra, de szerencsére az eső a fotózás végéig megvárt minket.